ének

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈeːnɛk]

Főnév

ének

Etimológia

Talán finnugor eredetű, vö. finn ääni.

Fordítások

Ragozás

ének ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset ének énekek
tárgyeset éneket énekeket
részes eset éneknek énekeknek
-val/-vel énekkel énekekkel
-ért énekért énekekért
-vá/-vé énekké énekekké
-ig énekig énekekig
-ként énekként énekekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben énekben énekekben
-on/-en/-ön éneken énekeken
-nál/-nél éneknél énekeknél
-ba/-be énekbe énekekbe
-ra/-re énekre énekekre
-hoz/-hez/-höz énekhez énekekhez
-ból/-ből énekből énekekből
-ról/-ről énekről énekekről
-tól/-től énektől énekektől
ének birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én énekem énekeim
a te éneked énekeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
éneke énekei
a mi énekünk énekeink
a ti éneketek énekeitek
az ő énekük énekeik

Szinonimák

Származékok