író

Magyar

Főnév

író

1. Olyan személy, aki irodalmi szövegeket ír.
2. A vajgyártás mellékterméke, savanykás ízű, híg, tejhez hasonló színű folyadék.

Származékok

• írói
• (összetételek):
  • (személy): gépíró, gyorsíró, íróasztal, írónő, írószövetség, meseíró, regényíró, versíró

Fordítások

személy

ANGOL: writer (en) ARAB: كاتب (ar) (m.) (ká:tib) Csecsen: яздархо CSEH: spisovatel (cs) (m.) DÁN: forfatter (da) EWE: nuŋlɔla (ee) FINN: kirjoittaja (fi) FRANCIA: écrivain (fr) (m.), auteur (fr) (m.) GÖRÖG: συγγραφέας (el) (m.) (syngraféas) HÉBER: סופר (he) (m.) (sofer) HOLLAND: schrijver (nl) (m.), schrijfster (nl) (f.), auteur (nl) (m.) HORVÁT: písac (hr) (m.), spìsatelj (hr) (m.) IZLANDI: rithöfundur (is) (m.) INDONÉZ: tulis (ia), karang (ia) INTERLINGVA: scriptor (ia) JAPÁN: 著者 (ja) (ちょしゃ, chósha), 筆者 (ja) (ひっしゃ, hissha), 作家 (ja) (さっか, sakká) KÍNAI: 作家 (zh) (zuòjiā) KOREAI: 작가 (ko) (jakka) KURD: نوسه‌ر (ku) LAO: ນັກຂຽນ (lo) (nak-khian)

LATIN: scriptor (la) (m.), scriptrix (la) (f.) LENGYEL: pisarz (pl) (m.) LITVÁN: rašytojas (lt) (m.), rašytoja (lt) (f.), autorius (lt) (m.), autorė (lt) (f.) MACEDÓN: писател (mk) (písatel) (m.) MARÁTHI: लेखक (mr) NÉMET: Schriftsteller (de) (m.), Autor (de) (m.) NORVÉG: forfatter (no) (m.), skribent (no) (m.) OLASZ: scrittore (it) (m.) OROSZ: писатель (ru) (m.) (pisátel’), автор (ru) (m.) (avtór) ÖRMÉNY: գրող (hy) (groġ) PERZSA: نویسنده (fa) (nevisandeh) PORTUGÁL: escritor (pt) (m.), escritora (pt) (f.) ROMÁN: scriitor (ro) (m.) SPANYOL: escritor (es) (m.), escritora (es) (f.) SVÉD: skribent (sv), författare (sv) SZLOVÁK: spisovateľ (sk) (m.) SZLOVÉN: pisatelj (sl) (m.), pisec (sl) (m.) THAI: นักเขียน (th) (nak-khian) (m.)

folyadék

ANGOL: buttermilk (en) FINN: kirnupiimä (fi) GÖRÖG: βουτυρόγαλα (el) (n.)

HOLLAND: botermelk (nl) (f.), karnemelk (nl) (f.) NÉMET: Buttermilch (de) (f.) Santali: ᱕ᱷᱳᱨ (ghor)

Ragozás

író ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset író írók tárgyeset írót írókat részes eset írónak íróknak -val/-vel íróval írókkal -ért íróért írókért -vá/-vé íróvá írókká -ig íróig írókig -ként íróként írókként -ul/-ül - - -ban/-ben íróban írókban -on/-en/-ön írón írókon -nál/-nél írónál íróknál -ba/-be íróba írókba -ra/-re íróra írókra -hoz/-hez/-höz íróhoz írókhoz -ból/-ből íróból írókból -ról/-ről íróról írókról -tól/-től írótól íróktól

író birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én íróm íróim a te íród íróid az ő/ön/maga az önök/maguk írója írói a mi írónk íróink a ti írótok íróitok az ő írójuk íróik

Melléknév

író

1. Aki vagy ami ír.

   író ember

Etimológia

ír folyamatos melléknévi igeneve.