ős

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈøːʃ]

Főnév

ős

1. Egy rég halott személy vagy más élőlény, akinek valaki (valami) a leszármazottja.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból.

Származékok

• (összetételek): ősállapot, ősállat, ősanya, ősanyag, ősapa, ősatya, ősbemutató, ősbélüreg, ősbirtok, ősbölény, ősbükkös, ősdiák, ősegyiptomi, őselem, őselv, ősember, őseredetiség, őserdő, őseredetű, őserő, ősevangélium, ősfa, ősfoglalkozás, ősfoglaló, ősforma, ősforrás, őshalom, őshaza, őshegység, őshonos, őshüllő, ősidő, ősiség, ősjogász, őskép, őskeresztény, őskommunizmus, őskor, őskori, őskorkutató, ősköd, őskőkor, őskőkorszak, ősköltészet, őskőzet, ősközösség, őskutatás, őslakó, őslakos, őslakosság, őslelet, őslény, őslénytan, őslénytár, ősmagyar, ősmaradvány, ősmonda, ősnemes, ősnemzés, ősnép, ősnyelv, ősnyomtatvány, őspark, őspróba, ősrégészet, ősrégi, ősrengeteg, ősrobbanás, őssejt, ősszáj, ősszláv, ősszülők, őstársadalom, őstehetség, őstelepes, őstermelés, őstermelő, őstermészet, őstörténész, őstörténet, őstulok, ősvadon, ősvallás, ősvilág

Fordítások

Tartalom

angol: ancestor (en), forefather (en) arab: سَلَف‎ (ar) hn (salaf) belarusz: продак (be) hn (pródak) bolgár: прародител (bg) hn (praroditel), праотец (bg) hn (praotec) cigány: ákánáisohin (rom) cseh: předek (cs) hn eszperantó: praulo (eo) észt: esivanem (et) eve: tɔgbui (ee) hn feröeri: forfaðir (fo) hn finn: esi-isä (fi), esivanhemmat (fi) tsz francia: ancêtre (fr) görög: πρόγονος (el) hn (prógonos), προπάτορας (el) hn (propátoras) grúz: წინაპარი (ka) (c̣inaṗari) holland: voorloper (nl) hn ido: ancestro (io) indonéz: leluhur (id) ír: sinsear (ga) hn, sinsearach (ga) hn japán: 先祖 (ja) (せんぞ, senzo), 祖先 (ja) (ぞせん, sosen) katalán: avantpassat (ca) hn kínai: 祖先 (zh) (zǔxiān) koreai: 조상 (ko) (josang) (祖上 (ko)) krími tatár: ecdat (crh) kurd: با وباپیر‎ (ku) (ba u bapír)

latin: progenitor (la) hn, progenitrix (la) nn, avus (la) hn, ava (la) nn lengyel: przodek (pl) hn lett: sencis (lv) hn, sence (lv) nn macedón: предок (mk) hn (predok) maláj: nenek moyang (ms), leluhur (ms) német: Vorfahr (de) hn, Vorfahrin (de) nn, Ahn (de) hn, Ahne (de) hn, Ahne (de) nn, Ahnin (de) nn, Urahn (de) hn, Urahne (de) hn, Urahne (de) nn, Stammvater (de) hn, Stammmutter (de) nn norvég: forfader (no) hn norvég nynorsk: forfar (nn) hn novial: ansestre (nov) olasz: ascendente (it), antenato (it), avo (it) hn, abiatico (it) hn orosz: предок (ru) hn (predok), прародитель (ru) hn (praroditelʹ), пращур (ru) hn (praščur), праотец (ru) hn (praotec) örmény: նախնի (hy) (naxni), նախահայր (hy) (naxahayr) portugál: ancestral (pt) hn or nn román: străbun (ro) hn, strămoș (ro) hn skót gael: sinnsear (gd) hn spanyol: ancestro (es) hn, antepasado (es) svéd: förfader (sv) kn szerbhorvát: предак (sh) hn (predak), праотац (sh) hn (praotac), претка (sh) nn (pretka), предкиња (sh) nn (predkinja), прамајка (sh) nn (pramajka), прародитељ (sh) hn (praroditelj) szingaléz: මුතුන් මිත්තෝ (si) (mutun mittō) szlovák: predok (sk) hn szlovén: prédnik (sl) hn, prédnica (sl) nn szuahéli: mhenga (sw) tok piszin: tambaran (tpi), tumbuna (tpi) török: ata (tr) ukrán: предок (uk) hn (predok) vietnámi: tổ tiên (vi) (祖先 (vi)) volapük: büröletan (vo) (ált.), hibüröletan (vo) (férfi), jibüröletan (vo) (nő)

Ragozás

ős ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	ős	ősök
tárgyeset	őst	ősöket
részes eset	ősnek	ősöknek
-val/-vel	őssel	ősökkel
-ért	ősért	ősökért
-vá/-vé	őssé	ősökké
-ig	ősig	ősökig
-ként	ősként	ősökként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	ősben	ősökben
-on/-en/-ön	ősön	ősökön
-nál/-nél	ősnél	ősöknél
-ba/-be	ősbe	ősökbe
-ra/-re	ősre	ősökre
-hoz/-hez/-höz	őshöz	ősökhöz
-ból/-ből	ősből	ősökből
-ról/-ről	ősről	ősökről
-tól/-től	őstől	ősöktől

ős birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	ősöm	őseim
a te	ősöd	őseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	őse	ősei
a mi	ősünk	őseink
a ti	ősötök	őseitek
az ő	ősük	őseik