ветер

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


eset e.sz. t.sz.
alanyeset ве́тер ветра́ //
ве́тры
birtokos ве́тра ветро́в //
ве́тров
részes ве́тру ветра́м //
ве́трам
tárgyeset ве́тер ветра́ //
ве́тры
eszközh. ве́тром ветра́ми //
ве́трами
elöljárós ве́тре ветра́х //
ве́трах
helyhat. (на) ветру́

Orosz

ветер (veter)

Kiejtés

  • IPA: [vʲɪtʲɪr]

Főnév

ве́тер (véterhn élett (birtokos ве́тра, alanyeset tsz. ве́тры vagy ветра́*, birtokos tsz. ветро́в vagy ве́тров) (* Poetic.)

  1. szél
    лёгкий ветерljóxkij veterszellő
    попутный ветерpoputnyj veterkedvező szél; hátszél
    ветер переменилсяveter peremenilsjaa szél megfordult
    поднялся ветерpodnjalsja veterszél támadt/kerekedett
    ветер стихveter stixelült/elállt a szél
    быть защищённым от ветраbytʹ zaščiščónnym ot vetraszélvédett
    он знает, откуда ветер дуетon znajet, otkuda veter dujettudja, honnan fúj a szél
    у него ветер свистит в карманахu nevo veter svistit v karmanaxüres a zsebe; egy fityingje sincs
    у него ветер в головеu nevo veter v goloveüresfejű, léha, széltoló
    бросать слова на ветерbrosatʹ slova na vetera levegőbe beszél
    держать нос по ветруderžatʹ nos po vetrujó szimatja van
    как ветром сдулоkak vetrom sduloúgy eltűnt, mintha a szél fújta volna el
    подбитый ветромpodbityj vetrom(i) [ruhadarabról] széllelbélelt; (ii) [emberről] csélcsap, széltoló
    кто сеет ветер, пожнёт бурюkto sejet veter, požnjót burjuki szelet vet, vihart arat

További információk