Infinitiv

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ɪnfɪnɪtɪf/

Főnév

Infinitiv hn (erős, birtokos Infinitivs, többes Infinitive)

  1. főnévi igenév

Ragozás

További információk