Pitagorasz-tétel

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈpitɒɡorɒsteːtɛl]

Főnév

Pitagorasz-tétel

  1. (matematika) A Pitagorasz-tétel vagy Pitagorasz tétele az euklideszi geometria egyik állítása.

Felfedezését és első bizonyítását az i. e. 6. században élt matematikusnak és filozófusnak, Püthagorasznak tulajdonítják, pedig indiai, görög, kínai és babilóniai matematikusok már ismerték a tételt jóval Püthagorasz előtt, és a kínaiak bizonyítást is adtak rá. A tétel kimondja, hogy egy derékszögű háromszög átfogójának négyzete (az átfogóra rajzolt négyzet területe) egyenlő a befogók négyzeteinek összegével. A tételre több, mint 350 bizonyítás ismeretes.

Szókapcsolatok

Fordítások