Sípos
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈʃiːpoʃ]
Tulajdonnév
Sípos
- Családnév. Alapszava, a síp feltehetőleg úgy alakult ki, hogy ősi hangutánzó *sí szavunkhoz a -p mozzanatos igeképzőként járult, majd főnevesült. A hangszer igen elterjedt volt már a Honfoglalás előtt is. Készítették cserépből, nádból, fából, fémből. A hozzá járuló -s képző utalhatott készítőjére és a rajta játszó zenészre is. A katonaságnál külön beosztásuk volt a siposoknak (és dobosoknak). Részben foglalkozásra, részben kedvtelésből végzett cselekvésre utalt. Mindhárom esetben gyakori családnévvé vált, akár sípkészítő foglalkozást, akár katonai beosztást, akár kedvtelést jelentett az eredeti szó.