Selbstlaut

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /zɛlpʃtlaʊ̯t/

Főnév

Selbstlaut hn (erős, birtokos Selbstlautes vagy Selbstlauts, többes Selbstlaute)

  1. magánhangzó

Ragozás

További információk