Stumme

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ʃtʊmmɛ/

Főnév

Stumme nn (melléknévi, határozott alanyeset die Stumme, birtokos Stummer, határozott birtokos der Stummen, többes Stumme, határozott többes die Stummen)

  1. néma

Ragozás

További információk