Szabó

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈsɒboː]

Tulajdonnév

Szabó

1. Családnév. Alapszavának, ismeretlen eredetű szab szavunknak több mellékjelentése volt. Első ezek között kétségtelenül az ’anyagot méretre vág, majd (általában ruhafélének) földolgoz’. Az ige folyamatos melléknévi igeneve (szabó) főnevesült, foglalkozásnévvé vált. Mint minden foglalkozásra utaló szó – különösen a céhbe tömörült foglalkozások megnevezése –, könnyen és gyakran vált családnévvé.Fölmerült annak a lehetősége is, hogy mivel a szab ige korai jelentései között előfordult az ’adót, bírságot, büntetést, törvényt, vámot meghatároz, elrendel, kiszab’, ennek folyamatos melléknévi igenévi alakja (szabó) bíróféle személyre is vonatkozhatott. Természetesen ekkor is foglalkozásra, illetve társadalmi szerepkörre utaló családnév vált belőle. Talán a két eredet összetevője eredményezte a családnév ily nagyfokú gyakoriságát. A Sabau írásforma Erdélyből áttelepültek román helyesírású neveiben fordul elő.

Változatok

Szabo; Szabóó; Sabó, Sabo, Sabbo; Szábó; Zabó, Zabo, Sabau