Szilágyi

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsilaːɟi]

Tulajdonnév

Szilágyi

  1. Családnév. Alapszava ősi finnugor eredetű szil fanevünk. ’Valamivel ellátott, valamiben bővelkedő’ jelentésű -d ~ -gy képzős alakja igen gyakori helynévvé, erdőnévvé vált ott, ahol a szilfa gyakori volt. A benne vagy melléje épült település megkapta az erdő, a táj nevét. Szilágy nevű települések voltak Baranya, Fejér, Közép-Szolnok, Kraszna, Tolna, Zaránd vármegyében, s egy egész megyének is a neve lett annak Szilágy nevű váráról. Bármelyik megkaphatta az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzőt, és eredetre, származási helyre utaló családnév lett belőle. A családnevek többsége a vármegye nevéből alakulhatott.