agapé
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈɒɡɒpeː]
Főnév
agapé
- Az ókori görögök nyolc fajtáját különböztették meg a szeretetnek : erosz, philia, storgé, pragma, mania, ludus, philautia, és agapé. Az agapé görög eredetű szó, jelentése: szeretet, vendégség. Az első keresztények közös étkezéseit jelenti, melyeket az egyházközséget (gyülekezetet) összekötő szeretet kinyilvánítására és megélésére tartottak, s az úrvacsora/eucharisztia vételével fejeződtek be (vagy kezdődtek). Az 1. sz. vége előtt különválasztották, mert szokásba jött a szentségi böjt. Az agapéra így a szentmise után került sor. Magyar szóhasználatban előfordul „szeretetvendégség” formában is. A szó átvitt értelmű jelentése a nyolc fajta szeretet (erósz, filia, storgé, pragma, mania, ludus, philautia és agapé) közül a legmagasabb rendű tudatos, feltétel nélküli érzelem az agapé, ami cselekvésre kell, hogy ösztönözzön.