artikuláció

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒrtikulaːt͡sijoː]

Főnév

artikuláció

  1. A hangok képzésének és kiejtésének módja, hangszerveinknek elfoglalt helyzete. Helyes, érthető kiejtés.

Szinonimák

Fordítások

Ragozás

artikuláció ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset artikuláció artikulációk
tárgyeset artikulációt artikulációkat
részes eset artikulációnak artikulációknak
-val/-vel artikulációval artikulációkkal
-ért artikulációért artikulációkért
-vá/-vé artikulációvá artikulációkká
-ig artikulációig artikulációkig
-ként artikulációként artikulációkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben artikulációban artikulációkban
-on/-en/-ön artikuláción artikulációkon
-nál/-nél artikulációnál artikulációknál
-ba/-be artikulációba artikulációkba
-ra/-re artikulációra artikulációkra
-hoz/-hez/-höz artikulációhoz artikulációkhoz
-ból/-ből artikulációból artikulációkból
-ról/-ről artikulációról artikulációkról
-tól/-től artikulációtól artikulációktól
artikuláció birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én artikulációm artikulációim
a te artikulációd artikulációid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
artikulációja artikulációi
a mi artikulációnk artikulációink
a ti artikulációtok artikulációitok
az ő artikulációjuk artikulációik