bőgő

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbøːɡøː]

Főnév

bőgő

  1. (zene) nagybőgő

Melléknév

bőgő

Etimológia

bőg folyamatos melléknévi igeneve.

  1. Nagyon síró.