bandita

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒnditɒ]

Főnév

bandita

  1. gonosztevő, rabló, rablógyilkos, útonálló [1]
  2. gengszter [1]

Származékok

Fordítások

Ragozás

bandita ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bandita banditák
tárgyeset banditát banditákat
részes eset banditának banditáknak
-val/-vel banditával banditákkal
-ért banditáért banditákért
-vá/-vé banditává banditákká
-ig banditáig banditákig
-ként banditaként banditákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben banditában banditákban
-on/-en/-ön banditán banditákon
-nál/-nél banditánál banditáknál
-ba/-be banditába banditákba
-ra/-re banditára banditákra
-hoz/-hez/-höz banditához banditákhoz
-ból/-ből banditából banditákból
-ról/-ről banditáról banditákról
-tól/-től banditától banditáktól
bandita birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én banditám banditáim
a te banditád banditáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
banditája banditái
a mi banditánk banditáink
a ti banditátok banditáitok
az ő banditájuk banditáik

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6