becsüs

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛt͡ʃyʃ]

Főnév

becsüs

  1. Valamilyen tárgy, ingatlan kereskedelmi értékét felmérő személy.

Fordítások

Ragozás

becsüs ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset becsüs becsüsök
tárgyeset becsüst becsüsöket
részes eset becsüsnek becsüsöknek
-val/-vel becsüssel becsüsökkel
-ért becsüsért becsüsökért
-vá/-vé becsüssé becsüsökké
-ig becsüsig becsüsökig
-ként becsüsként becsüsökként
-ul/-ül - -
-ban/-ben becsüsben becsüsökben
-on/-en/-ön becsüsön becsüsökön
-nál/-nél becsüsnél becsüsöknél
-ba/-be becsüsbe becsüsökbe
-ra/-re becsüsre becsüsökre
-hoz/-hez/-höz becsüshöz becsüsökhöz
-ból/-ből becsüsből becsüsökből
-ról/-ről becsüsről becsüsökről
-tól/-től becsüstől becsüsöktől
becsüs birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én becsüsöm becsüseim
a te becsüsöd becsüseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
becsüse becsüsei
a mi becsüsünk becsüseink
a ti becsüsötök becsüseitek
az ő becsüsük becsüseik