befejezett melléknévi igenév

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛfɛjɛzɛtː ˈmɛlːeːkneːvi ˈiɡɛneːv]

Főnév

befejezett melléknévi igenév

  1. (nyelvtan) Az ige -t/-tt képzős személytelen alakja. Általában passzív jelentése van, mondatbeli szerepe a melléknévéhez hasonló.
    az elolvasott könyv – az a könyv, amit elolvastak
    a megtelt pohár - az a pohár, amelyik tele van

Fordítások

Lásd még