betörés

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛtøreːʃ]

Főnév

betörés

Etimológia

be- +‎ törés, a német Einbruch tükörfordítása

Fordítások

Ragozás

betörés ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset betörés betörések
tárgyeset betörést betöréseket
részes eset betörésnek betöréseknek
-val/-vel betöréssel betörésekkel
-ért betörésért betörésekért
-vá/-vé betöréssé betörésekké
-ig betörésig betörésekig
-ként betörésként betörésekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben betörésben betörésekben
-on/-en/-ön betörésen betöréseken
-nál/-nél betörésnél betöréseknél
-ba/-be betörésbe betörésekbe
-ra/-re betörésre betörésekre
-hoz/-hez/-höz betöréshez betörésekhez
-ból/-ből betörésből betörésekből
-ról/-ről betörésről betörésekről
-tól/-től betöréstől betörésektől
betörés birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én betörésem betöréseim
a te betörésed betöréseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
betörése betörései
a mi betörésünk betöréseink
a ti betörésetek betöréseitek
az ő betörésük betöréseik