betolakodó

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛtolɒkodoː]

Főnév

betolakodó

Etimológia

be- +‎ tolakodó

Fordítások

Ragozás

betolakodó ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset betolakodó betolakodók
tárgyeset betolakodót betolakodókat
részes eset betolakodónak betolakodóknak
-val/-vel betolakodóval betolakodókkal
-ért betolakodóért betolakodókért
-vá/-vé betolakodóvá betolakodókká
-ig betolakodóig betolakodókig
-ként betolakodóként betolakodókként
-ul/-ül - -
-ban/-ben betolakodóban betolakodókban
-on/-en/-ön betolakodón betolakodókon
-nál/-nél betolakodónál betolakodóknál
-ba/-be betolakodóba betolakodókba
-ra/-re betolakodóra betolakodókra
-hoz/-hez/-höz betolakodóhoz betolakodókhoz
-ból/-ből betolakodóból betolakodókból
-ról/-ről betolakodóról betolakodókról
-tól/-től betolakodótól betolakodóktól
betolakodó birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én betolakodóm betolakodóim
a te betolakodód betolakodóid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
betolakodója betolakodói
a mi betolakodónk betolakodóink
a ti betolakodótok betolakodóitok
az ő betolakodójuk betolakodóik

Melléknév

betolakodó

Etimológia

betolakodik folyamatos melléknévi igeneve.