bifurkáció

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbifurkaːt͡sijoː]

Főnév

bifurkáció

  1. kettéágazás, szétválás [1]
  2. kettéválasztás [1]

Származékok

Ragozás

bifurkáció ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bifurkáció bifurkációk
tárgyeset bifurkációt bifurkációkat
részes eset bifurkációnak bifurkációknak
-val/-vel bifurkációval bifurkációkkal
-ért bifurkációért bifurkációkért
-vá/-vé bifurkációvá bifurkációkká
-ig bifurkációig bifurkációkig
-ként bifurkációként bifurkációkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bifurkációban bifurkációkban
-on/-en/-ön bifurkáción bifurkációkon
-nál/-nél bifurkációnál bifurkációknál
-ba/-be bifurkációba bifurkációkba
-ra/-re bifurkációra bifurkációkra
-hoz/-hez/-höz bifurkációhoz bifurkációkhoz
-ból/-ből bifurkációból bifurkációkból
-ról/-ről bifurkációról bifurkációkról
-tól/-től bifurkációtól bifurkációktól
bifurkáció birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bifurkációm bifurkációim
a te bifurkációd bifurkációid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bifurkációja bifurkációi
a mi bifurkációnk bifurkációink
a ti bifurkációtok bifurkációitok
az ő bifurkációjuk bifurkációik

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. 2. átd. kiad. Budapest: Akadémiai. 2002. ISBN 963-05-7875-1