blazírt

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈblɒziːrt]

Melléknév

blazírt

  1. fásult, unott, egykedvű [1]

Etimológia

A németen át a francia blasé szóból.

Jegyzetek

  1. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. 2. átd. kiad. Budapest: Akadémiai. 2002. ISBN 963-05-7875-1