csá

Magyar

Mondatszó

csá

1. (népies) <Igás szarvasmarha, ló terelésére:> jobbra, ill. ritk. balra!

Gyakoriság

• 4

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)

Főnév

csá

1. A jobb, ill. ritk. a bal oldal.

Ragozás

csá ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset csá csák tárgyeset csát csákat részes eset csának csáknak -val/-vel csával csákkal -ért csáért csákért -vá/-vé csává csákká -ig csáig csákig -ként csáként csákként -ul/-ül - - -ban/-ben csában csákban -on/-en/-ön csán csákon -nál/-nél csánál csáknál -ba/-be csába csákba -ra/-re csára csákra -hoz/-hez/-höz csához csákhoz -ból/-ből csából csákból -ról/-ről csáról csákról -tól/-től csától csáktól

csá birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én csám csáim a te csád csáid az ő/ön/maga az önök/maguk csája csái a mi csánk csáink a ti csátok csáitok az ő csájuk csáik

Gyakoriság

• 4

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)