csinosít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈt͡ʃinoʃiːt]

Ige

csinosít

Etimológia

csinos +‎ -ít

Ragozás

csinosít ragozása

Főnévi igenév			csinosítani
Befejezett melléknévi igenév			csinosított
Folyamatos melléknévi igenév			csinosító
Beálló melléknévi igenév			csinosítandó
Határozói igenév			csinosítva
Ható ige			csinosíthat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	csinosítok	csinosítasz	csinosít	csinosítunk	csinosítotok	csinosítanak
		Tárgyas	csinosítom én téged/titeket csinosítalak	csinosítod	csinosítja	csinosítjuk	csinosítjátok	csinosítják
	Múlt idő	Alanyi	csinosítottam	csinosítottál	csinosított	csinosítottunk	csinosítottatok	csinosítottak
		Tárgyas	csinosítottam én téged/titeket csinosítottalak	csinosítottad	csinosította	csinosítottuk	csinosítottátok	csinosították
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	csinosítanék	csinosítanál	csinosítana	csinosítanánk	csinosítanátok	csinosítanának
		Tárgyas	csinosítanám én téged/titeket csinosítanálak	csinosítanád	csinosítaná	csinosítanánk	csinosítanátok	csinosítanák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	csinosítsak	csinosíts vagy csinosítsál	csinosítson	csinosítsunk	csinosítsatok	csinosítsanak
		Tárgyas	csinosítsam én téged/titeket csinosítsalak	csinosítsd vagy csinosítsad	csinosítsa	csinosítsuk	csinosítsátok	csinosítsák
Főnévi igenév ragozása			csinosítanom	csinosítanod	csinosítania	csinosítanunk	csinosítanotok	csinosítaniuk