dolcsi

Magyar

Főnév

dolcsi

1. (tréfás) Dollár.

Ragozás

dolcsi ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset dolcsi dolcsik tárgyeset dolcsit dolcsikat részes eset dolcsinak dolcsiknak -val/-vel dolcsival dolcsikkal -ért dolcsiért dolcsikért -vá/-vé dolcsivá dolcsikká -ig dolcsiig dolcsikig -ként dolcsiként dolcsikként -ul/-ül - - -ban/-ben dolcsiban dolcsikban -on/-en/-ön dolcsin dolcsikon -nál/-nél dolcsinál dolcsiknál -ba/-be dolcsiba dolcsikba -ra/-re dolcsira dolcsikra -hoz/-hez/-höz dolcsihoz dolcsikhoz -ból/-ből dolcsiból dolcsikból -ról/-ről dolcsiról dolcsikról -tól/-től dolcsitól dolcsiktól

dolcsi birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én dolcsim dolcsijaim a te dolcsid dolcsijaid az ő/ön/maga az önök/maguk dolcsija dolcsijai a mi dolcsink dolcsijaink a ti dolcsitok dolcsijaitok az ő dolcsijuk dolcsijaik

Gyakoriság

• 4

Forrás

• Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)