får
Dán
Főnév
får sn (e.sz. határozott fåret, t.sz. határozatlan får)
Etimológia
Tkp. *feho ~ *peko, lásd a pecus szót.
Svéd
Főnév
fåret sn
får sn (e.sz. határozott fåret, t.sz. határozatlan får)
Tkp. *feho ~ *peko, lásd a pecus szót.
fåret sn