fúl

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfuːl]

Főnév

fúl

  1. úgy hal meg, hogy nem kap levegőt (pl. vízbe fúl).
  2. megfullad

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. komi пӧдны.

Fordítások