fegyver

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Bronzkori fegyverek

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfɛɟvɛr]

Főnév

fegyver

  1. Harceszköz; támadásra vagy védekezésre, testi sértés okozására, emberi vagy állati élet kioltására alkalmas eszköz.

Fordítások

Ragozás

fegyver ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset fegyver fegyverek
tárgyeset fegyvert fegyvereket
részes eset fegyvernek fegyvereknek
-val/-vel fegyverrel fegyverekkel
-ért fegyverért fegyverekért
-vá/-vé fegyverré fegyverekké
-ig fegyverig fegyverekig
-ként fegyverként fegyverekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben fegyverben fegyverekben
-on/-en/-ön fegyveren fegyvereken
-nál/-nél fegyvernél fegyvereknél
-ba/-be fegyverbe fegyverekbe
-ra/-re fegyverre fegyverekre
-hoz/-hez/-höz fegyverhez fegyverekhez
-ból/-ből fegyverből fegyverekből
-ról/-ről fegyverről fegyverekről
-tól/-től fegyvertől fegyverektől
fegyver birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én fegyverem fegyvereim
a te fegyvered fegyvereid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
fegyvere fegyverei
a mi fegyverünk fegyvereink
a ti fegyveretek fegyvereitek
az ő fegyverük fegyvereik

Szinonimák

Származékok

További információk

  • fegyver - A magyar nyelv értelmező szótára
  • fegyver - Új magyar etimológiai szótár
  • fegyver - Szótár.net (hu-hu)
  • fegyver - DeepL Translator (hu-de)
  • fegyver - Яндекс Переводчик (hu-ru)
  • fegyver - Google Translate (hu-en)
  • fegyver - Akadémiai helyesírási szótár
  • fegyver - Wikidata
  • fegyver - Wikipédia (magyar)