felkiáltójel

A Wikiszótár wikiből
felkiáltójel

Flag of Hungary.svg Magyar

Kiejtés

  • IPA : /ˈfɛlkiaːltoːjɛl/
  • Sound hallgatás
  • Elválasztás: fel-ki-ál-tó-jel

Főnév

felkiáltójel

  1. Felkiáltó, felszólító, óhajtó értelmű mondat végén v. önálló megszólítás után használt írásjel.

Etimológia

felkiáltó + jel, a német Ausrufezeichen szó tükörfordítása

Fordítások


Ragozás

Gyakoriság

  • 3

Forrás