felszólítás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfɛlsoːliːtaːʃ]

Főnév

felszólítás

Etimológia

felszólít +‎ -ás

Fordítások

Ragozás

felszólítás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset felszólítás felszólítások
tárgyeset felszólítást felszólításokat
részes eset felszólításnak felszólításoknak
-val/-vel felszólítással felszólításokkal
-ért felszólításért felszólításokért
-vá/-vé felszólítássá felszólításokká
-ig felszólításig felszólításokig
-ként felszólításként felszólításokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben felszólításban felszólításokban
-on/-en/-ön felszólításon felszólításokon
-nál/-nél felszólításnál felszólításoknál
-ba/-be felszólításba felszólításokba
-ra/-re felszólításra felszólításokra
-hoz/-hez/-höz felszólításhoz felszólításokhoz
-ból/-ből felszólításból felszólításokból
-ról/-ről felszólításról felszólításokról
-tól/-től felszólítástól felszólításoktól
felszólítás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én felszólításom felszólításaim
a te felszólításod felszólításaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
felszólítása felszólításai
a mi felszólításunk felszólításaink
a ti felszólításotok felszólításaitok
az ő felszólításuk felszólításaik