fojt

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfojt]

Ige

fojt

1. Valaki nyakát összeszorítva és/vagy a levegőt tőle megvonva megöl.

Etimológia

• Ősi örökség a finnugor korból, vö. erza повамс.
• Tkp. *fullajt < fullaszt.

Fordítások

Tartalom

angol: strangle (en), choke (en) cigány: taszável (rom), tászávél (rom) erza: повамс (myv) (povams) eszperantó: sufoki (eo) héber: חנק‎ (he) német: würgen (de) norvég: kvele (no) spanyol: ahogar (es), estrangular (es), sofocar (es)

vízbe fullaszt

angol: drown (en) eszperantó: dronigi (eo) német: ertränken (de) norvég: drukne (no)

Származékok

• fojtott

• (igekötős alakok): | belefojt | elfojt | kifojt | lefojt | megfojt | visszafojt |