forrásnyelv

Magyar

Főnév

forrásnyelv

1. (nyelvészet) Az a nyelv, amiről fordítanak.

Származékok

• forrásnyelvi

Etimológia

forrás + nyelv

Fordítások

• ANGOL: source language ^(en)

Ragozás

forrásnyelv ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset forrásnyelv forrásnyelvek tárgyeset forrásnyelvet forrásnyelveket részes eset forrásnyelvnek forrásnyelveknek -val/-vel forrásnyelvvel forrásnyelvekkel -ért forrásnyelvért forrásnyelvekért -vá/-vé forrásnyelvvé forrásnyelvekké -ig forrásnyelvig forrásnyelvekig -ként forrásnyelvként forrásnyelvekként -ul/-ül - - -ban/-ben forrásnyelvben forrásnyelvekben -on/-en/-ön forrásnyelven forrásnyelveken -nál/-nél forrásnyelvnél forrásnyelveknél -ba/-be forrásnyelvbe forrásnyelvekbe -ra/-re forrásnyelvre forrásnyelvekre -hoz/-hez/-höz forrásnyelvhez forrásnyelvekhez -ból/-ből forrásnyelvből forrásnyelvekből -ról/-ről forrásnyelvről forrásnyelvekről -tól/-től forrásnyelvtől forrásnyelvektől

forrásnyelv birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én forrásnyelvem forrásnyelveim a te forrásnyelved forrásnyelveid az ő/ön/maga az önök/maguk forrásnyelve forrásnyelvei a mi forrásnyelvünk forrásnyelveink a ti forrásnyelvetek forrásnyelveitek az ő forrásnyelvük forrásnyelveik