hullaviasz
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈhulːɒvijɒs]
Főnév
hullaviasz
- A holttest sajátságos elváltozása, amely létrejöhet, ha a holttest legalább 3-4 hónapig meleg, nedves, levegőtől elzárt helyen fekszik. Ilyenkor a hulla lágy részei a zsírok kivételével, elrothadnak és elmosatnak, és nem marad más hátra, mint a csontváz, hajak és körmök és egy, a test alakjával bíró, néha még a ruha ráncait, sebeket stb. is feltüntető zsírtömeg, amely erősebb érintésre szétesik. Először észlelték Fourcroy és Thouret 1786-ban a párizsi des Innocents temető 1500 halottat magában foglaló közös sírjainak felnyitásakor. [1]
Etimológia
Fordítások
Tartalom