igekötő

Magyar

Főnév

igekötő

1. (nyelvtan) Az igéhez kapcsolódó, annak jelentését módosító nyelvtani elem.

Fordítások

• ANGOL: verb particle ^(en), coverb ^(en)
• FINN: verbiprefiksi ^(fi), verbisuffiksi ^(fi)
• KÍNAI: 動介詞 ^(zh), 动介词 ^(zh) (dòngjiècí)
• NÉMET: Verbalvorsilbe ^(de) (f.)

Ragozás

igekötő ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset igekötő igekötők tárgyeset igekötőt igekötőket részes eset igekötőnek igekötőknek -val/-vel igekötővel igekötőkkel -ért igekötőért igekötőkért -vá/-vé igekötővé igekötőkké -ig igekötőig igekötőkig -ként igekötőként igekötőkként -ul/-ül - - -ban/-ben igekötőben igekötőkben -on/-en/-ön igekötőn igekötőkön -nál/-nél igekötőnél igekötőknél -ba/-be igekötőbe igekötőkbe -ra/-re igekötőre igekötőkre -hoz/-hez/-höz igekötőhöz igekötőkhöz -ból/-ből igekötőből igekötőkből -ról/-ről igekötőről igekötőkről -tól/-től igekötőtől igekötőktől

igekötő birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én igekötőm igekötőim a te igekötőd igekötőid az ő/ön/maga az önök/maguk igekötője igekötői a mi igekötőnk igekötőink a ti igekötőtök igekötőitek az ő igekötőjük igekötőik

Etimológia

ige + kötő

Igekötők

abba- agyon- alá- alább- által- alul- át- be- bele- benn- egybe- el- ellen- elő- előre- fel- föl- félbe- félre- felül- fölül- fenn- fönn- hátra- haza- helyre- hozzá- ide- jóvá- keresztül- ketté- ki- kölcsön- körbe- körül- közbe- közre- külön- le- létre- meg- mellé- neki- oda- össze- rá- rajta- széjjel- szembe- szerte- szét- tele- tova- tovább- tönkre- túl- újjá- újra- utána- végbe- végig- vissza-

Szófajok

főnév, melléknév, számnév, névmás, ige, igekötő, határozószó, névelő, névutó, kötőszó, indulatszó