kötvény

Magyar

Főnév

kötvény

1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Fordítások

• ANGOL: bond ^(en)
• FERÖERI: skuldabræv ^(fo) (n.), lánsbræv ^(fo) (n.)
• HORVÁT: obveznica ^(hr)
• NÉMET: Obligation ^(de) (f.), Schuldschein ^(de) (m.)

Ragozás

kötvény ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset kötvény kötvények tárgyeset kötvényt kötvényeket részes eset kötvénynek kötvényeknek -val/-vel kötvénnyel kötvényekkel -ért kötvényért kötvényekért -vá/-vé kötvénnyé kötvényekké -ig kötvényig kötvényekig -ként kötvényként kötvényekként -ul/-ül - - -ban/-ben kötvényben kötvényekben -on/-en/-ön kötvényen kötvényeken -nál/-nél kötvénynél kötvényeknél -ba/-be kötvénybe kötvényekbe -ra/-re kötvényre kötvényekre -hoz/-hez/-höz kötvényhez kötvényekhez -ból/-ből kötvényből kötvényekből -ról/-ről kötvényről kötvényekről -tól/-től kötvénytől kötvényektől

kötvény birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én kötvényem kötvényeim a te kötvényed kötvényeid az ő/ön/maga az önök/maguk kötvénye kötvényei a mi kötvényünk kötvényeink a ti kötvényetek kötvényeitek az ő kötvényük kötvényeik

Etimológia

köt + -vény