kofa

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkofɒ]

Főnév

kofa

  1. Élelmiszerrel kereskedő piaci árus, főleg nő.
  2. (bizalmas) Sokat fecsegő személy, kül. (leány)gyermek.

Etimológia

Ismeretlen eredetű szó.

Fordítások

Ragozás

kofa ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kofa kofák
tárgyeset kofát kofákat
részes eset kofának kofáknak
-val/-vel kofával kofákkal
-ért kofáért kofákért
-vá/-vé kofává kofákká
-ig kofáig kofákig
-ként kofaként kofákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kofában kofákban
-on/-en/-ön kofán kofákon
-nál/-nél kofánál kofáknál
-ba/-be kofába kofákba
-ra/-re kofára kofákra
-hoz/-hez/-höz kofához kofákhoz
-ból/-ből kofából kofákból
-ról/-ről kofáról kofákról
-tól/-től kofától kofáktól
kofa birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kofám kofáim
a te kofád kofáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kofája kofái
a mi kofánk kofáink
a ti kofátok kofáitok
az ő kofájuk kofáik

Forrás