kopja

Magyar

Főnév

kopja

1. (történelem) Lándzsaszerű szúrófegyver.

Ragozás

kopja ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset kopja kopják tárgyeset kopját kopjákat részes eset kopjának kopjáknak -val/-vel kopjával kopjákkal -ért kopjáért kopjákért -vá/-vé kopjává kopjákká -ig kopjáig kopjákig -ként kopjaként kopjákként -ul/-ül - - -ban/-ben kopjában kopjákban -on/-en/-ön kopján kopjákon -nál/-nél kopjánál kopjáknál -ba/-be kopjába kopjákba -ra/-re kopjára kopjákra -hoz/-hez/-höz kopjához kopjákhoz -ból/-ből kopjából kopjákból -ról/-ről kopjáról kopjákról -tól/-től kopjától kopjáktól

kopja birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én kopjám kopjáim a te kopjád kopjáid az ő/ön/maga az önök/maguk kopjája kopjái a mi kopjánk kopjáink a ti kopjátok kopjáitok az ő kopjájuk kopjáik

Gyakoriság

• 5

Etimológia

Szláv eredetű.

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)