korrektor
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈkorːɛktor]
Főnév
korrektor
- Kefelevonatokat javító nyomdai, szerkesztőségi alkalmazott.
- (bizalmas) Íráshibákat eltüntető fehér festék.
- <Kozmetikában> a bőr elszíneződéseit, kisebb hibáit elfedő testszínű rúzs.
Etimológia
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | korrektor | korrektorok |
| tárgyeset | korrektort | korrektorokat |
| részes eset | korrektornak | korrektoroknak |
| -val/-vel | korrektorral | korrektorokkal |
| -ért | korrektorért | korrektorokért |
| -vá/-vé | korrektorrá | korrektorokká |
| -ig | korrektorig | korrektorokig |
| -ként | korrektorként | korrektorokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | korrektorban | korrektorokban |
| -on/-en/-ön | korrektoron | korrektorokon |
| -nál/-nél | korrektornál | korrektoroknál |
| -ba/-be | korrektorba | korrektorokba |
| -ra/-re | korrektorra | korrektorokra |
| -hoz/-hez/-höz | korrektorhoz | korrektorokhoz |
| -ból/-ből | korrektorból | korrektorokból |
| -ról/-ről | korrektorról | korrektorokról |
| -tól/-től | korrektortól | korrektoroktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | korrektorom | korrektorjaim |
| a te | korrektorod | korrektorjaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
korrektora | korrektorjai |
| a mi | korrektorunk | korrektorjaink |
| a ti | korrektorotok | korrektorjaitok |
| az ő | korrektoruk | korrektorjaik |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | korrektorom | korrektoraim |
| a te | korrektorod | korrektoraid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
korrektora | korrektorai |
| a mi | korrektorunk | korrektoraink |
| a ti | korrektorotok | korrektoraitok |
| az ő | korrektoruk | korrektoraik |
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)