kukker

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkukːɛr]

Főnév

kukker

  1. (népies) távcső

Etimológia

A német Gucker szóból.

Ragozás

kukker ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kukker kukkerek
tárgyeset kukkert kukkereket
részes eset kukkernek kukkereknek
-val/-vel kukkerrel kukkerekkel
-ért kukkerért kukkerekért
-vá/-vé kukkerré kukkerekké
-ig kukkerig kukkerekig
-ként kukkerként kukkerekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kukkerben kukkerekben
-on/-en/-ön kukkeren kukkereken
-nál/-nél kukkernél kukkereknél
-ba/-be kukkerbe kukkerekbe
-ra/-re kukkerre kukkerekre
-hoz/-hez/-höz kukkerhez kukkerekhez
-ból/-ből kukkerből kukkerekből
-ról/-ről kukkerről kukkerekről
-tól/-től kukkertől kukkerektől
kukker birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kukkerem kukkereim
a te kukkered kukkereid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kukkere kukkerei
a mi kukkerünk kukkereink
a ti kukkeretek kukkereitek
az ő kukkerük kukkereik