megelégedés

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɛɡɛleːɡɛdeːʃ]

Főnév

megelégedés

1. Az a tény, hogy vki megelégszik vmivel.
2. Megelégedettség.

Etimológia

meg- +‎ elégedés

Fordítások

Tartalom

német: Zufriedenheit (de) nn

Ragozás

megelégedés ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	megelégedés	megelégedések
tárgyeset	megelégedést	megelégedéseket
részes eset	megelégedésnek	megelégedéseknek
-val/-vel	megelégedéssel	megelégedésekkel
-ért	megelégedésért	megelégedésekért
-vá/-vé	megelégedéssé	megelégedésekké
-ig	megelégedésig	megelégedésekig
-ként	megelégedésként	megelégedésekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	megelégedésben	megelégedésekben
-on/-en/-ön	megelégedésen	megelégedéseken
-nál/-nél	megelégedésnél	megelégedéseknél
-ba/-be	megelégedésbe	megelégedésekbe
-ra/-re	megelégedésre	megelégedésekre
-hoz/-hez/-höz	megelégedéshez	megelégedésekhez
-ból/-ből	megelégedésből	megelégedésekből
-ról/-ről	megelégedésről	megelégedésekről
-tól/-től	megelégedéstől	megelégedésektől

megelégedés birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	megelégedésem	megelégedéseim
a te	megelégedésed	megelégedéseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	megelégedése	megelégedései
a mi	megelégedésünk	megelégedéseink
a ti	megelégedésetek	megelégedéseitek
az ő	megelégedésük	megelégedéseik

Gyakoriság

• 3

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)