minta

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmintɒ]

Főnév

minta

  1. mintázat
  2. sablon
  3. olyan tárgy, amelynek alapján további azonos tárgyak készülnek’, ‘öntőminta’, ‘ismétlődő díszítő motívum’: szövetminta, ‘kis mennyiség valamiből mutatóba’: áruminta.

Etimológia

  1. A lapp minta (‘pénzérme’) átvétele. ~ szavunk egy apró tudományos tévedésnek köszönheti létét. Sajnovics János, a finnugor-magyar nyelvrokonság elméletének megalapozója a lappok körében végzett kutatásai során (1769) a lapp minta szót egyrészt ősi finnugor szónak vélte, másrészt jelentését is félreértette, és úgy gondolta, hogy a magyar (olyan) mint a… szerkezet megfelelő elemével azonos. Valójában a (norvégiai) lapp minta a norvég mynte (‘pénzérme’) szóból való, ez az angol mint és német Münze germán rokona, s ezek mind a latin moneta származékai. Lásd még monetáris. - (Szókincsháló szótár)

Származékok

Szókapcsolatok

Fordítások

Ragozás

minta ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset minta minták
tárgyeset mintát mintákat
részes eset mintának mintáknak
-val/-vel mintával mintákkal
-ért mintáért mintákért
-vá/-vé mintává mintákká
-ig mintáig mintákig
-ként mintaként mintákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben mintában mintákban
-on/-en/-ön mintán mintákon
-nál/-nél mintánál mintáknál
-ba/-be mintába mintákba
-ra/-re mintára mintákra
-hoz/-hez/-höz mintához mintákhoz
-ból/-ből mintából mintákból
-ról/-ről mintáról mintákról
-tól/-től mintától mintáktól
minta birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én mintám mintáim
a te mintád mintáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
mintája mintái
a mi mintánk mintáink
a ti mintátok mintáitok
az ő mintájuk mintáik