nagykövetség

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈnɒckøvɛt͡ʃːeːɡ]

Főnév

nagykövetség

  1. Egy ország diplomáciai képviselete egy másik ország területén.

Etimológia

nagy +‎ követség

Fordítások

Ragozás

nagykövetség ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset nagykövetség nagykövetségek
tárgyeset nagykövetséget nagykövetségeket
részes eset nagykövetségnek nagykövetségeknek
-val/-vel nagykövetséggel nagykövetségekkel
-ért nagykövetségért nagykövetségekért
-vá/-vé nagykövetséggé nagykövetségekké
-ig nagykövetségig nagykövetségekig
-ként nagykövetségként nagykövetségekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben nagykövetségben nagykövetségekben
-on/-en/-ön nagykövetségen nagykövetségeken
-nál/-nél nagykövetségnél nagykövetségeknél
-ba/-be nagykövetségbe nagykövetségekbe
-ra/-re nagykövetségre nagykövetségekre
-hoz/-hez/-höz nagykövetséghez nagykövetségekhez
-ból/-ből nagykövetségből nagykövetségekből
-ról/-ről nagykövetségről nagykövetségekről
-tól/-től nagykövetségtől nagykövetségektől
nagykövetség birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én nagykövetségem nagykövetségeim
a te nagykövetséged nagykövetségeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
nagykövetsége nagykövetségei
a mi nagykövetségünk nagykövetségeink
a ti nagykövetségetek nagykövetségeitek
az ő nagykövetségük nagykövetségeik