süvegel
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈʃyvɛɡɛl]
Ige
süvegel
- Süvegét (általában: fejfedőjét) megemelve, vagy lekapva köszönt valakit. A mozdulattól függően ez lehet tiszteletadó gesztus, de lehet alázat jele is.
Etimológia
Származékok
- (igekötős alakok): | megsüvegel |
Ragozás
süvegel ragozása
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)