sikoltás
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈʃikoltaːʃ]
Főnév
sikoltás
- Vészhelyzetben előforduló riadt hangadás.
Etimológia
Fordítások
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | sikoltás | sikoltások |
tárgyeset | sikoltást | sikoltásokat |
részes eset | sikoltásnak | sikoltásoknak |
-val/-vel | sikoltással | sikoltásokkal |
-ért | sikoltásért | sikoltásokért |
-vá/-vé | sikoltássá | sikoltásokká |
-ig | sikoltásig | sikoltásokig |
-ként | sikoltásként | sikoltásokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | sikoltásban | sikoltásokban |
-on/-en/-ön | sikoltáson | sikoltásokon |
-nál/-nél | sikoltásnál | sikoltásoknál |
-ba/-be | sikoltásba | sikoltásokba |
-ra/-re | sikoltásra | sikoltásokra |
-hoz/-hez/-höz | sikoltáshoz | sikoltásokhoz |
-ból/-ből | sikoltásból | sikoltásokból |
-ról/-ről | sikoltásról | sikoltásokról |
-tól/-től | sikoltástól | sikoltásoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | sikoltásom | sikoltásaim |
a te | sikoltásod | sikoltásaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
sikoltása | sikoltásai |
a mi | sikoltásunk | sikoltásaink |
a ti | sikoltásotok | sikoltásaitok |
az ő | sikoltásuk | sikoltásaik |