szédelgés

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈseːdɛlɡeːʃ]

Főnév

szédelgés

Etimológia

szédeleg +‎ -és

Ragozás

szédelgés ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset szédelgés szédelgések
tárgyeset szédelgést szédelgéseket
részes eset szédelgésnek szédelgéseknek
-val/-vel szédelgéssel szédelgésekkel
-ért szédelgésért szédelgésekért
-vá/-vé szédelgéssé szédelgésekké
-ig szédelgésig szédelgésekig
-ként szédelgésként szédelgésekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben szédelgésben szédelgésekben
-on/-en/-ön szédelgésen szédelgéseken
-nál/-nél szédelgésnél szédelgéseknél
-ba/-be szédelgésbe szédelgésekbe
-ra/-re szédelgésre szédelgésekre
-hoz/-hez/-höz szédelgéshez szédelgésekhez
-ból/-ből szédelgésből szédelgésekből
-ról/-ről szédelgésről szédelgésekről
-tól/-től szédelgéstől szédelgésektől
szédelgés birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én szédelgésem szédelgéseim
a te szédelgésed szédelgéseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
szédelgése szédelgései
a mi szédelgésünk szédelgéseink
a ti szédelgésetek szédelgéseitek
az ő szédelgésük szédelgéseik