szél

A Wikiszótár wikiből

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

szél

  1. A levegőnek a szabadban érzékelhető mozgása, illetve az így mozgó levegő.
    • Fúj a szél.
    • Más szelek fújnak. -Megváltoztak a viszonyok, más a hatalmi rendszer.
    • A széltől is óvja. -Mindentől félti, védelmezi.
  2. Mozgással vagy esetleg robbantással előhívott légáramlat.
  3. Valaminek a bekövetkezését előre jelző tünet, jeneség vagy hír.
  4. Szépítő értelemben a bélben keletkező, majd a végbélen keresztül távozó gázokat is így nevezzük.
  5. Valamiből kiáramló sűrített levegő.
  6. Kifejezésben az agyvérzésre is utalhat:
    • Megütötte a szél.
  7. Több magyar szólásban is szerepet kapott a levegőmozgás értelmében:
    • Tudja, honnan fúj a szél. -Tudja, hogy mi az oka valaminek.
    • Csapja a szelet valakinek. -Udvarol, kedveskedik valakinek.
    • Kifogja a szelet a vitorlájából. -Valaki másnak az érdemeit magáévá téve megszerzi az előnyt.
    • Bolond lyukból bolond szél fúj. -Mondás, amely arra utal, hogy nem igaz, vagy hülyeség, amit valaki mondott.
    • Széllel bélelt. -Szeleburdi, nem bír magával, izgága, folyton mozog.
    • Szélnek ereszt. -Szólás, elküldi világgá, elzavarja valahonnan.

Etimológia

Egy ótörök *jel szóból, vö. kazah жел, csuvas sil (ҫил)

Származékok

Szólások, közmondások

Fordítások


Főnév

szél

  1. tárgyak, testek, területek külső vagy valamelyik oldalához közeli részére vonatkozik.
  2. Nyílás, mélyedés közvetlen környékét is jelentheti. Ebbe a körbe tartoznak az üreges tárgyak nyílásának peremei is.
  3. Népies nyelvezetben a szélességre utalhat.
    • Se széle, se hossza. -Nagyon nagy.
  4. Régies, népies kifejezésekben a vászon szövési szélességére, mint hosszmértékre utalhat a szél szó.

Fordítások


Származékok