szélcsend

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈseːlt͡ʃɛnd]

Főnév

szélcsend

  1. Légmozgás nélküli időszak.

Etimológia

szél +‎ csend, a német Windstille szó tükörfordítása

Fordítások