szórvány
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈsoːrvaːɲ]
Főnév
szórvány
- (néprajz) Idegen nyelvterületbe, illetve más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
- (nyelvészet) Szórványemlékeknek nyelvemlék jellegű szava(i).
- latin szöveg magyar szórványai
Etimológia
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | szórvány | szórványok |
| tárgyeset | szórványt | szórványokat |
| részes eset | szórványnak | szórványoknak |
| -val/-vel | szórvánnyal | szórványokkal |
| -ért | szórványért | szórványokért |
| -vá/-vé | szórvánnyá | szórványokká |
| -ig | szórványig | szórványokig |
| -ként | szórványként | szórványokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | szórványban | szórványokban |
| -on/-en/-ön | szórványon | szórványokon |
| -nál/-nél | szórványnál | szórványoknál |
| -ba/-be | szórványba | szórványokba |
| -ra/-re | szórványra | szórványokra |
| -hoz/-hez/-höz | szórványhoz | szórványokhoz |
| -ból/-ből | szórványból | szórványokból |
| -ról/-ről | szórványról | szórványokról |
| -tól/-től | szórványtól | szórványoktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | szórványom | szórványaim |
| a te | szórványod | szórványaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
szórványa | szórványai |
| a mi | szórványunk | szórványaink |
| a ti | szórványotok | szórványaitok |
| az ő | szórványuk | szórványaik |