történelem

Magyar

Kiejtés

• IPA : //
•  hallgatás
• Szótagolás: tör-té-ne-lem

Főnév

történelem

1. A történelem latin neve, a historia a görög ιστορία szóból származik, ami a hisztorein („kutatni, kérdezősködni”) főnevesülése, szó szerinti jelentése: „kikutatott tudás, elbeszélés, beszámoló” (ugyancsak az alapigéből képzett nomen agentis a hisztór, jelentése: „bölcs”, „szemtanú”, „bíró”).

történelem

ANGOL: history (en) BOSNYÁK: historija (bs) (f.) CSEH: dějiny (cs) (f.) DÁN: historie (da) (u.) ESZPERANTÓ: historio (eo) ÉSZT: ajalugu (et) FINN: historia (fi) (f.) FERÖERI: søga (fo) (f.) FRANCIA: histoire (fr) (f.) GÖRÖG: ιστορία (el) (f.) (istoría) HÉBER: היסטוריה (he) (história) (f.) HINDI: इतिहास (hi) (m.) (itihās) HOLLAND: geschiedenis (nl) (f.) HORVÁT: povijest (hr) (f.) (alt=pȍvijēst) INTERLINGVA: historia IZLANDI: sagnfræði (is), saga (is) (f.) JAPÁN: 歴史 (ja), 履歴 (ja) (rireki), 経歴 (ja) (kēreki), 経過 (ja) (kēka) KATALÁN: història (f.) KÍNAI: 歷史 (cmn), 历史 (cmn) (lìshǐ) KOREAI: 역사 (ko) (yeoksa) KURD: مێژوو (ku) LATIN: historia (la) (f.) LENGYEL: historia (pl) (f.)

LETT: vēsture (lv) LITVÁN: istorija (lt) (f.) MÁLTAI: storja, arkivji NÉMET: Geschichte (de) (f.), Historie (de) (f.), Erzählung (de) (f.) NEPÁLI: इतिहास (itihaas) NORVÉG: historie (no) NOVIAL: historie (nov) OLASZ: storia (it) (f.) OROSZ: история (ru) (f.) (istórija) ÖRMÉNY: պատմություն (patmut'yun) PERZSA: تاریخ (fa) (târix) PORTUGÁL: história (pt), documentário (m.) ROMÁN: istorie (ro) (f.) SKÓT: eachdraidh (f.) SPANYOL: historia (es) (f.) SVÉD: historia (sv) (u.), berättelse (sv) (u.) Samogitian: istuorėjė (f.) SZERB: историја (sr) (f.) SZLOVÉN: zgodovina (sl) (f.) SZUAHÉLI: historia (sw) TELUGU: చరితం (te) (caritaM), చరిత (te) (carita) VIETNÁMI: lịch sử (vi) WALESI: astudiaeth (cy), hanes (cy)

Szinonimák

• história