tisztségviselő

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtist͡ʃeːɡviʃɛløː]

Főnév

tisztségviselő

Etimológia

tisztség +‎ viselő

Ragozás

tisztségviselő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset tisztségviselő tisztségviselők
tárgyeset tisztségviselőt tisztségviselőket
részes eset tisztségviselőnek tisztségviselőknek
-val/-vel tisztségviselővel tisztségviselőkkel
-ért tisztségviselőért tisztségviselőkért
-vá/-vé tisztségviselővé tisztségviselőkké
-ig tisztségviselőig tisztségviselőkig
-ként tisztségviselőként tisztségviselőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben tisztségviselőben tisztségviselőkben
-on/-en/-ön tisztségviselőn tisztségviselőkön
-nál/-nél tisztségviselőnél tisztségviselőknél
-ba/-be tisztségviselőbe tisztségviselőkbe
-ra/-re tisztségviselőre tisztségviselőkre
-hoz/-hez/-höz tisztségviselőhöz tisztségviselőkhöz
-ból/-ből tisztségviselőből tisztségviselőkből
-ról/-ről tisztségviselőről tisztségviselőkről
-tól/-től tisztségviselőtől tisztségviselőktől
tisztségviselő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én tisztségviselőm tisztségviselőim
a te tisztségviselőd tisztségviselőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
tisztségviselője tisztségviselői
a mi tisztségviselőnk tisztségviselőink
a ti tisztségviselőtök tisztségviselőitek
az ő tisztségviselőjük tisztségviselőik