verem

Magyar

Főnév

verem

1. Földbe ásott nagyobb gödör (vminek a tárolására).

   Gabonás verem.

2. (régies) Sírverem.
3. Nagyobb vadállat elfogására való, álcázott gödör.

   Verembe esik.

4. (régies) Némely állat föld alatti búvóhelye.

Ragozás

verem ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset verem vermek tárgyeset vermet vermeket részes eset veremnek vermeknek -val/-vel veremmel vermekkel -ért veremért vermekért -vá/-vé veremmé vermekké -ig veremig vermekig -ként veremként vermekként -ul/-ül - - -ban/-ben veremben vermekben -on/-en/-ön vermen vermeken -nál/-nél veremnél vermeknél -ba/-be verembe vermekbe -ra/-re veremre vermekre -hoz/-hez/-höz veremhez vermekhez -ból/-ből veremből vermekből -ról/-ről veremről vermekről -tól/-től veremtől vermektől

verem birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én veremem veremjeim a te veremed veremjeid az ő/ön/maga az önök/maguk veremje veremjei a mi veremünk veremjeink a ti veremetek veremjeitek az ő veremjük veremjeik

Gyakoriság

• 3

Forrás

• Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)